Marokkó

Egy nagyon kedves barátom – Kerek Ildikó – most tért vissza Marokkóból és az alábbi sorokban és képekben osztja meg velünk az utazását:

A mesés Kelet legnyugatibb országa

Sokaknak talán távoli célpontnak tűnik, bár repülőgéppel pár óra alatt elérhető Afrika legnyugatibb és legmesebelibb országa Marokkó.

A természeti adottságokban és kulturális látnivalókban bővelkedő ország történelme során elszenvedte többek között a rómaiak, arabok, portugálok, franciák, spanyolok hódításait, de hódítói közül véglegesen az arabok telepedtek le. Az arabok az itt élő őslakosokkal a főként hegyvidéken és a déli területeken élő berberekkel alkotják Marokkó közel 26 milliós lakosságát. Az ország 1956-ban vívta ki függetlenségét és királya Mohamed ben Jusszef V. Mohamed lett. A függetlenség után az országnak számos problémával kellett szembenéznie, de ma már Marokkó a térség egyik politikailag legstabilabb országa. Gazdasága a mezőgazdaságra és a turizmusra épül.


Az ország leírásához méltán használható az ellentétek harmóniája kifejezés. Találunk itt havas hegycsúcsokat és sivatagot, modern épületegyüttest és döngölt agyagból készült berber házat, izzasztó hőséget és hideg szelet, kiszáradt folyómedret és buja növényzetű oázist. Sorolhatnánk a számtalan ellentétpárt, de inkább magunk fedezzük fel és legyünk részesei az élménynek. Kalandozásainknk során a Budavár Tours volt útitársunk és szakértő partnerünk.

Marokkó királyi városait: Marrakech, Fés, Meknés és Rabat mellett, ezutóbbi 1912 óta egyben az ország fővárosa is, Tangert – Marokkó kapuját, Casablanca-t – Marokkó legnagyobb városát és gazdasági központját mind mind úticélunkként választhatjuk, nem fogunk csalódni.

Marrakech magával ragad minden odalátogatót csodálatos kertjeivel, vöröses házaival, műemlékeivel és hatalmas bazárjaival. Az újvárosban, közel a medinához az egyik szépen gondozott kertben találjuk a híres Koutoubia mecsetet és minaretet. A mecset elnevezése a könyv szóból ered, és azoktól a könyvkereskedőktől származik, akik az ide tartó diákok számára árultak szent könyveket. A mai mecset elődjét 1157-ben építették, és az került később átalakításra mivel az imaterem nem Mekka felé nézett. Az impozáns méretű imaterembe csak muszlimok léphetnek be, imára a müezin szólítja őket naponta négyszer.. A 69 méter magas minaret az 1190-es években épült, a város szinte minden pontjáról látható és annak egyik jelképévé vált. A mecset 1137-ben fából készült szószékét a Palais El-Badi különtermében tekinthetjük meg. Ez a hatalmas palotaegyüttes 1578 és 1594 között épült az Alhamra palota mintájára Ahmed el-Manszúr parancsára. Ő volt a Szaharát átszelő karavánforgalom megszerevezője, aki ezáltal hatalmas vagyont halmozott fel. Halála után a város jelentősége csökkent, sőt egy későbbi uralkodó a Palais El-Badi köveit hordta el saját palotája építtetéséhez. Az egykori fényes palota romjai és hosszú várfala ma a golyáknak szolgál lakhelyül.

Az óváros központjában található a XIV. sz-ban létrehozott Korán iskola, a Ben Youssef Medrasza. A meraszában a hittudományok mellett világi tárgyakat is oktattak ezért méltán tekinthető a mai egyetemek elődjének. A XIX. sz. végéről származik a mór stílusban épült Palais Bahia, azaz a Bahia Palota. Ahmed ben Moussa a szultán nagyvezírje azaz miniszterelnöke építtette. Az épület a miniszter egyik feleségéről lett elnevezve, aki fiút szült neki. A szó jelentése szépséges, csodás. Gazdag díszítésű termeinek színes mozaikjait, gipszstukkóit és mesteri fafaragásait csodálhatjuk meg.

A forróságban meglátogatott műemlékek után sétát tehetünk a város számos kertjeinek valamelyikébe. Megcsodálhatjuk a szépen gondozott és művészien beültetett növényeket, rózskerteket, megpihenhetünk a pálmafák alatt erőt merítve utunk folytatásához. Marrakech híres kertjeinek egyike a 88 hektáros, fallal körülvett Menara, mely a várostól mintegy másfél km-re fekszik. Nagy medencéje eredetileg víztározónak épült, majd amikor az 1800-as években felújították már a nagyvezér felüdülését szolgálta. A buszpályudvar közelében található a város másik méltán népszerű kertje a Jardin Majorelle. A Jardin Majorelle Jaques Majorelle francia festőről lett elnevezve, aki 1919-től élt a városban és nemsokkal később alapította a kertet. A kert mai tulajdonosa Yves Saint-Laurent.

Itt tartózkodásunk során mindenképpen el kell látogatnunk a ?holtak gyülekezőhelyé?-re a Jemaa-El-Fna térre, enélkül nem lehet teljes egy marokkói utazás. A tér egy szabadtéri múzeum ahol kígyóbűvölők, majomtáncoltatók, berber zenészek, mutatványosok, henna festők repítenek el minket az Ezeregy éjszaka birodalmába. Igazándiból este kezdődik itt az élet mikor a tér megtelik emberekkel, akik hagyják hogy újra és újra rabul ejtse őket a látvány. Néha kicsit elborzadnak, néha megszeppennek, de nem tudnak innen elszakadni. A bátrabbak kipróbálhatják a helyben sütött finomságokat, melynek illata és füstje körbelengi az egész teret.
Az esti látogatáshoz nyugodtan igénybe vehetjük a taxikat, melyek jellegzetes barna színükkel kitűnnek a többi autó közül. Az utazás nagyon olcsó, de mindenképp még indulás előtt egyeztessük le sofőrünkkel a viteldíj mértékét. Bátran közlekedhetünk a közbiztonság kitűnő.
A Jemaa-El-Fna térről nyílik az egész arab világ legnagyobb bazár-ja, helyi szóval élve szuk-ja. Itt külön területük van a kovácsoknak, papucskészítőknek, szőnyegkészítőknek, rézmetszőknek és sorolhatnánk a többi kézműves mesterséget, ahol munka közben szemrevételezhetjük őket pici műhelyeikben. Kapható itt minden, amit csak el lehet képzelni. A szűk sikátorokban órákat lehet nézelődni, vásárolni. Ne felejtsük: arab világ lévén a vásárláshoz hozzátartozik az alkudozás is. Az árusok nagyon kedvesek és türelmesek azonban sokszor irreális áron kínálják portékájukat, melyet azonban, ha ügyesek vagyunk a kikiáltott ár töredékéért megszerezhetünk.

A várostól közel 30 km-re található a mesés Ourika völgy. Az elbűvölő táj a Magas-Atlaszban fekszik és érdekessége, hogy a vidék folyóival ellentétben az Ourika sohasem szárad ki így a folyómeder egész évben zöldben pompázik. Kirándulásunk során lehetőség nyílik megtekinteni egy berber házat, és betekinthetünk az itt élő család mindennapjaiba.

Ha kalandozásunk során megéheznénk, de hezitáljuk, próbáljuk ki a marokkói konyha ételkülönlegességeit. A marokkóiak egészségesen táplálkoznak, sok halat, zöldséget, gyümölcsöt esznek és természetesen sok olajbogyót fogyasztanak, illetve az ételek elkészítéséhez zsiradékként olivaolajat használnak. Fűszereik különlegesek, sok sáfrányt használnak, illetve egy 35 fűszerből készült fűszerkeveréket, mellyel főleg húsételeket és zöldségeket ízesítenek. A konyha legjellegzetesebb levese a harira, melyhez általában datolyát csipegetnek. A harira csicseriborsóból , lencséből és darált húsból készült kissé savanykás paradicsomos leves, melyet eredetileg a Ramadánkor a napi böjt lezárásakor fogyasztottak. Főételnek megkóstolhatjuk a kuszkuszt, vagy akár választhatunk tazsint. Többféle tazsin létezik, mivel az elnevezés nem az ételre, hanem az elkészítési módra utal. A tazsin kúp alakú mázas cseréptálban készül, és az ételt ebben is szolgálják fel a vendégnek. Különleges étel a pastilla, mely tésztáját tekintve a mi rétesünkhöz hasonlít. Ezt töltik meg csirke vagy galambhússal, tetejét fahéjjal és cukorral szórják és így sütik meg. A kevésbé vállakozó kedvűek választhatják a broshette-t, azaz a rablóhúst, melyet általában csirkéből vagy bárányból készítenek, vagy csemegézhetnek a tenger gyümölcsiből. Desszertnek választhatunk aprósüteményt, fagylaltot, vagy akár fahéjjal megszórt narancskarikát.

A Magas-Atlasz szerpentinjein haladva pár órás buszozás után jutunk el Ouarzazate-ba. Az idevezető út során páratlan élményben lesz részünk. A hatalmas röghegység szétcsúszott tábláinak vörösesbarna színe és a folyómedrek környékén található oázisok zöldje tökéletesen harmonizál egymással. Talákozhatunk itt állattenyésztő és gazdálkodó népekkel, akik kis házaikban a hegy bármely pontján feltűnhetnek.
A ouarzazate szó zaj nélkül-t jelent, ami tökéletesen jellemző a városra, alátámasztva ezzel elnevezését. A 26 ezer lakosú város 1160 m magasan fekszik, és Marokkó legnagyobb datolyatermő tartományának központja. A város harmonizál az Atlasz illetve a sivatag vörösesbarna színével. Az éghajlat itt szokatlanul délies, gyakran 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ouarzazate pár óra alatt körbejárható, lüktető élet nem folyik az utcákon, de a különleges táj és a környékbeli látnivalók miatt érdemes ide ellátogatni.
A város nevezetessége a Taourirt-kasba. A kasba ejtsd: kaszba szó erődítményt jelent. Innen tartották felügyelet alatt a Glavák a városon átvezető karavánutat és az Elő-Szahara óriási területeit. A Taourirti agyagpalota volt hivatott hirdetni El-Glavi a ?berber herceg? hatalmát illetve a terület stratégiai jelentőségét. A városon kívül sivatagi környezetben található Ait Benhaddou kaszbája, mely pontosabban egy erődváros. Az itt élő összes családnak megvolt a maga kis kaszbája. Bár korábban több százan laktak itt, ma már alig pár család tartozik lakói közé. Ouarzazate vörös tája sok filmrendezőt megihletett. A várostól néhány kilométerre található egy filmstúdió ahol többek között az Asterix és Kleopátrát és a Gladiátort forgatták. Jólesik sétálni a megépített gall faluban illetve kipróbálni Asterixék kőhajítógépét vagy aláállni a Nílus Gyöngyében szereplő repülőgép alá.

A rekkenő hőség után felfrissülésként látogassunk el az ország tengerpartjára , pontosabban az Atlanti-óceán partjára. Agadir a turisták által kedvelt üdülöváros 377 km-re található Ouarzazate-tól, ez Marokkó legfiatalabb városa. Csodálatos partja, közel 8 km hosszú homokos tengerpartja, luxusszállodái minden igényt kielégítenek. A város különleges mikroklímája gondoskodik arról, hogy délelőttjeinket kirándulásokkal, sétákkal tölthessük. A Kanári?szigetek felől érkező áramlatok hatására csak kora délután süt ki a nap, délelőtt gyakran párás, ködös az idő, így alkalmunk adódik a délelőtt folyamán kellemes időben kilátogatni a halpiacra illetve meglátogatni a kikötőváros egyetlen nevezetességét a Kasba-t. Hogy mért ez az egyetlen nevezetessége a városnak? 1960-ban hatalmas földrengés rázta meg a várost, épületei egy-egy kivételtől eltekintve összedőltek, a lakosság 80%-a a katasztrófa áldozatává vált. A várost modern stílusban építették újjá, így nincsenek műemlékei. A Kasba, pontosabban annak megmaradt fala a város feletti hegy tetején terül el alig néhány kilométerre a központtól. Az erőd 1746-ban épült, ennek állít emléket a kapuja felett található tábla, mely hollandul és arabul íródott. Csodálatos kilátás tárul innen a városra, láthatjuk azt is, ahogyan a Sous folyó beleömlik az óceánba. A kaszbához vezető úton, ha szerencsénk van találkozhatunk fán lakmározó kecskékkel is. Az állatok megdézsmálják a fa termését, annak magját kiköpik, melyet a helyiek hasznosítanak különböző léguti bántalmak illetve fejfájás enyhítésére.

E csodálatos és misztikus ország vendégszerető lakosaival, műemlékeivel, lenyűgöző tájaival, narancs-, és banánfáival természeti csodáival minden korosztály számára felejthetetlen élményeket nyújt. Nem véletlen, hogy sok filmsztár, illetve más híresség választja úticéljául hosszabb, rövidebb időre Marokkót. Hagyjuk magunkat elvarázsolni, engedjük hogy megérintsen az itt élők nyugalma és türelme

A helyiek minden kijelentésüket azzal egészítenek ki, hogy: Ins?Allah azaz Ha Isten is úgy akarja. Ha az adott dolog azonban mégsem sikerül úgy, ahogy azt szerették volna azt annak tudják be, hogy Allah nyilván nem akarta. Egy-két hetes látogatás Marokkóban igazán rövid ahhoz, hogy teljesen megismerjük az országot, de ha sikerül egy picit is megértenünk ennek a mondásnak a lényegét és mondanivalóját a keleti kultúra segítségével és megpróbáljuk azt néha-néha belecsempészni a mindennapjainkba, akkor utazásunk során felbecsülhetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak.
Remélem minél többen fogjuk átélni ezt az élményt!
Ins?Allah!

———————-
Köszönjük Ildi!