miles

“…Először nem is tudtam, mi zavar, aztán rájöttem: nem láttam szinte egy rendesen öltözött nőt sem. Családanyák kisgyerekekkel, nagyobbakkal, fiatal és még fiatalabb lányok jöttek semmit sem takaró feszes sortokban, melltartó szerű felsőrészekben, tetoválva (legalább öt tetováló szalont láttam a strandhoz vezető úton). Látszott, készültek az estére, ki voltak festve, nevetgéltek, andalogtak. De ezek az ócska kis göncök…!

A következő soraimért lehet, hogy azonnali kizárást kapok az mm elitez berkeiből, de azt kell mondanom, ha túltettük magunkat Emese modoros stílusán, be kell látnunk – igaza van. Tényleg már csapnivalóan prosztó benyomást kelt a mostanában elterjedt minimál celebrity porno stílus, ami hozzátartozója lett a nyuszóknak.
A felszínen egyenszabású fehér 3/4-es nadrág, kicsit feljebb – a piercing fölött – a pantone skála barbi részéhez tartozó top, hozzá szilikonos melltartó {amely alatt gyönyörűen megfigyelhető a pórusok igyekezete, hogy izzadtsággal enyhítsék a légszomjat}, majd koronaként a napszemüveg, ami nevével ellentétben eredeti funkcióját már a színével egyetemben rég elvesztette – még a fejcsúcsra tolás előtt. Az egésznek a mélyén pedig ott rejtőzik – de nagyon – a nadrág színével inverz tanga, amely a farpofák erőteljes széthúzásával válik láthatóvá.

A kialakult ungarische divat gyökereit még a holdjáró tájékán kell keresni, ami annak idején szintén kipusztíthatatlannak tűnt, de pár éves fáziskésést követően mára szerencsésen nyoma veszett.

Visszakanyarodva a témához amiből kiindultam, de még szó sem esett róla – az olasz tapasztalatok azt mutatják az ottani nyuszó felhozatal egy cseppet sem mondható jobbnak az itthoni viszonyoknál, ami mégis jobbá teszik digó férfitársaink helyzetét, az az ellenkező nem öltözéke. Természetes, hogy ezt igényességgel nekik is viszonozniuk kell, amely erőfeszítés messzemenően kompenzálódást nyer, mivel nem sok jobb érzés van annál, amikor egy csinosan felöltözött nyuszóval végiglejt a szerencsés a korzón. A pillanatra boltba leugró családanyától kezdve az esti szórakozásba induló fiatalokon át olyan természetes elegancia jellemzi őket, amiről mi csak álmodhatunk.

Könnyű úrrá lenni a berögződéseken, hogy a kétkerekűvel közlekedő emberekről egyből a szántót – mint célpontot – feltételezzem, mivel még a bicikli nyergében is olyan frissen és peckesen ülnek, hogy az ember nem kap röhögőgörcsöt a kávéházi érkezésnél, mint teszem azt az itthon gyakorta megfigyelhető esetben, mikor a családi akció keretében vásárolt biciklit oldalazó sasszéval megtörni kívánó családapa a másik oldalon ugyanabban az ütemben ér földet.

Szóval kell nekünk az a csatlakozás, hátha mi is évtizedeken belül csak egy kicsit is tanulhatunk tőlük. Már az is valami.

•