miles

Magas labda lenne arra rávilágítani, mennyire szar, hogy Frei Tamás nem tudja levetkőzni az ‘elmegyünk külföldre és felkutatjuk az összes magyart’, kiegészítve mindezt egy egészen egyéni számmisztikával – ahol például a dollár váltóárfolyama 100-200 forint közé esik, ami igen alacsony és tág határ -, de ez úgymond mára hozzátartozója lett ennek az egykor remek riporternek.

Azt, hogy közben a kereskedelmi média hátulról jól seggbekúrta és ő azóta nem tud mást csinálni, mint pörög a nyárson, beleszámítjuk az elkurvulás képletébe.

Azt azonban sehogy nem lehet megmagyarázni, mi a jó büdös francnak vitte magával azt a nyolc másik szerencsétlent, mert az a szereplő/adás=2 mondat, ami még a Bosnyák téren előadva is agysejtpusztító hatású lenne, még fokozottan egyszerűbbnek hangzik a Las Vegasi háttérképpel. Ezért kérem egy BKV bérlet is pénzkidobásnak számít, mert azon, hogy a sivatagban meleg van és Los Angelesben él a felkapott pruducerek jelentős része, még az Isaurán felnövő, magát a betelefonálós műsorokban tesztelő mainstream is egyszerre sóhajt fel.

Tudjuk, hogy Frei még egy balatoni pancsolást is szenzációértékkel tálalna – különös tekintettel annak veszélyességi fokára: “tavaly ebben a vízben 16-an lelték halálukat és én most bokáig állok benne” – , de azt annyival könnyebb lenne a nézőnek kompenzálni, hogy nem úgy érzi, most itt valaki a kelleténél hülyébbnek nézi őt.

* Még zárójelben hozzáteszem: Tamás, az a cica-mikró sztori nagyon régi és egyébként kutya. Az biztos, aki annak idején a keleti parttól elindította a hoaxot, hogy megmérje mennyi idő alatt jut el a nyugatihoz, most bepisál örömében, hogy négy évvel később a magyarokhoz is elért, főműsoridőben.

•