Évforduló

A frissítések gyakoriságából is leszűrhető az az egyszerű következtetés, hogy sok minden mellett most már időm sincs. Annyi sem, hogy vasárnap publikáltam volna azt a hírértékkel bíró dolgot, miszerint betöltöttem a 29-et.

Régebben ez egyhetes fesztiválsorozatot jelentett, most egy röpke családi konzílium keretében emlékeztünk meg erről a magasztos dologról.

Visszanézve a tavalyi beszámolót és értékrendemet, azt is alaposan megváltoztatta a közeledés a harmadik x felé. Bár a pipa még mindig előkelő helyet képvisel képzeletbeli 10-es skálámon, azért most már inkább egy állandó kapcsolat az, ami békét hozna síkideg napjaim végére.

Esély erre a ráfordítható időt tekintve a nullához konvergál, de bízom abban, hogy amikor az ember a legkevésbé számít rá, majd akkor {és ezen a naív mondatomon mekkorát fogok röhögni jövő ilyenkor…}.

Vegyük tudomásul: fontos ember vagyok, akit bármikor elérhet a mobil {és a pénz} csörgése.