B7
Tegnap este sikerült nem full részegre inni magam {öregszem} ami két szempontból is hasznos volt. Egyrészt így külsősként tanulmányozhattam illuminált mata részeg haverjaimon, hogyan is nézhetek ki és viselkedhetek hasonló állapotban én is, másrészről nem felejtettem el az est során történteket.
Csak egy tequila – sör kombóra ültünk be a Music Cornerba, ahonnan pánikszerűen menekültünk egy óra múlva, amikor megjeletek a britni utánzatú tinédzser csajok, de olyan mennyiségben, mintha busszal hozták volna őket. Azért jövő pénteken érdemes lesz lenézni a ‘Lady Icon’ kovácsoltvasból és láncokból készült intim fehérneműk divatbemutatóra.
Ezek után lementünk a mostanában legelfogadhatóbb belvárosi klubba, a B7-be, ahol igen pöpec felhozatal volt nyuszókból. Rögtön kiszúrtam az egyik legfelkapottabb kolléganőmet, akinek olyan barátnője volt, hogy de hej! Fél perc alatt váltunk évszázados ismerősökké, és mm sorozatot csak azért nem lehetett róla nyomatni, mert éppen most műtötték a cickóját és még heges.
Izgatottan kívánunk neki innen is mihamarabbi gyógyulást!
Szép zárásaként az éjszakának lenéztünk jó éjt puszit adni a Marilynbe a lányoknak, majd jöhetett a pihentető tentizés.
———————–
Dani haveromnak nehezebb estéje volt, a képek nála onnan kezdenek kitisztulni, amikor éppen kibaszták a Piafból, majd a következő kocka, hogy egy autó tulajdonosa megkérte, lenne oly szíves felkelni a motorháztetőről, mert éppen indulna. A taxiban a Margit-híd mértani közepénél eszébe jutott, hogy a telefont az említett helyen hagyta, vissza, óvatosan feldöntött két asztalt, majd a készülék megtalálása után diadalittasan, úri méltóságát megőrizve távozott.
