miles

Dani haverom 9 lakásos társasházában lakik mely hihetetlen előnye egy pont passzentos garázs volt, melybe csak mérnöki precizitással {és szín józanul} lehet beállni, különben minusz 1 tükör. A hihetetlen előny gyorsan megfordult {a jót könnyen szokja az ember, pláne ha 50méter gyaloglást spórolhat} mikor szembesült a ház 8. lakójával: fapinával, aki rendes rózsadombi arrogáns módjára – elkerülvén a beállással járó méltán kellemetlen Y fordulókat – a garázsa előtt parkirozott/parkírozik.

Ebből már korábban is voltak ütközések, amikor főhősünk megintette fapinát, ha még egyszer elálja a kijáratot, nem számít a kocsit ért kár, eltolja a picsába, még betétlapot is ad. A fenyegetések nem értek célba, ajtót sem nyitott a csöngetésre {‘a letollak a gecibe’ ill. a ‘hess,hess’ sem eredményezett előrelépést}.

Tegnap este – régi-többgenerációs-arrogánsokat is megszégyenítve – nem a feljáró tetején hanem az alján, közvetlenül az utcánál állitotta le a bringát a ‘büdöskurva’, logikus, hisz havat lapátolni szar {bár mint a mellékelt képeken látszik,h ez néha nem igaz} és csak ott volt hely.

Hősünk – Dániel – nem hagyta ennyiben a dolgot, 11-től 1/2 1-ig lapátolt szakadatlan, csak azért, hogy fapina kocsijából mátrányi hóhegy képződjön. Nem volt rest, amikor a közelben elfogyott a hó, lement az utca aljáig is, onnan felhordani a nemes cél érdekében. Megismerte új szomszédját aki westernhőshöz méltán csak annyit mondott: ‘hozok egy lapátot’. Tiszta bronson.

Később a kacarászásra {mert vidám munka hangos és mások is szívesen besegítettek} megjelent H úr is aki állította, hogy évek óta nem nevetett ennyit; kutyás szomszéd is megelégedett a ‘hóátfúvás volt’ dumával.

A munka precíz lett, mindenhol szépen rányomkodták a kocsira a havat, végül a jónak tűnő gondolatot, hogy vízzel is locsolják le, ami ráfagy, lustasági szempontoktól vezérelve elhagyták.

Az első kép az eredeti állpotot szemlélteti, a többi telefonnal készült, de lehet elképzelésünk.

•