A szocializmus poraira
Emlékezzünk a régi időkre, amikor a család az összekuporgatott pénzből – nem ám áruhitel! – a legközelebbi Keravillban megvette a legalább tíz évre kalibrált háztartási eszközt, ami ki is tartott addig. Ez még vígan az osztrák gorenje időszak előtt volt, akkor már más szelek fújtak.
Itt volt például a Rakéta porszívó, ami egyik felén szívott – ez a legtöbb esetben most is igaz -, a másik felén pedig többfunkciósan fújt. A hozzá csatlakoztatható befőttesüveg egységgel lehetett növényt vízzel permetezni, vagy akár a Neoluxxal feltöltve festeni. Szívó egységére egyéni applikációt helyezve pedig a csöppségek eldugult orrát lehetett 1200 wattal leszívni, belső szervestül.
Ami miatt az egész most szóba került, nem más, mint a mai készülékek. Nem mondunk újat azzal, hogy minden terméknek van egy életciklusa, amelyet előre belőnek a gyárban. Senkinek nem érdeke olyan terméket előállítani, ami a végtelenségig működik és nem kell helyette belátható időn belül újat beszerezni. Azonban ahhoz már kőkemény pofátlanság kell, ha ezt az időszakot 3 év alá redukálják.
Ez történt most a porszívómmal, amelyhez másfél év után már nem lehet porzsákot kapni, mert már nem gyártják. Tehát a porszívó túlélte a neki szánt időt. Az összes elkurvult Elektrolux és egyéb gyártó kijöhet és Emese néni által feldugott partfisnyél irányításával, teli tüdővel szívhatja a pormacskát a kanapé alól.
