miles

Inkább a nők között kezdem az emancipációmat és férfiasan rájukhörgök, ha még egyszer pofátlanul eléjük állok a menzasorban és a hátam mögött tesznek megjegyzéseket. Tessék becsületesen szót emelni, fevenni a szemkontaktot vagy némi humorral elémállni. A kollégámnak bezzeg nem szóltak be, aki szintén koppintotta a manőveremet, ráadásul nekemvannőm kinézete van.

——————————————————————

A nőknek van humoruk, szeretik a szexet, szeretik a pénzt, fontosak az érzelmek. A kulcs. Slusszkulcs. Lakáskulcs. Megoldás. Merthogy eddig rosszul csinálták.

Nem is adtak el mosóport, egyterű kocsikat, tampont. Legalábbis nem nekik, a férfiak léptek elő elsődleges vásárlónak és fogyasztatták el a ragyogást, azokat a napokat, alacsony fogyasztást városban.
Ellenben megnőtt a szilikonok, 34-es méretek, a ragyogó fogak piaca, mert addig rinyáltunk, hogy ezt kaptuk különleges alkalmakra karira ajesznak a cukitól.

“A nők nem kedvelik azokat a reklámokat, amikor a férfiak fantáziájának tárgyaként mutatják őket, közben nekik próbálnak eladni valamit.”

Ez a reform tárgya, nem az, hogy valaki sürgősen gáncsoljon el, ha elfogadnám a szíves előreengedést az ajtóban.

•