miles

Olvastuk, hogy nem lesz ez jó. Vigyázat európaiak! Persze, persze láttunk mi már ilyet. Majd nagyvonalúan eltekintünk a megmagyarázós részektől, kinézünk egy távoli pontot, és arra fókuszálunk. A sorok közt pedig olvasunk.

Egy gésa emlékiratait kérjük ki magunknak. Felvilágosító film készült alacsony-kontextusú társadalomból származó barátainknak abban a kérdéskörben, hogy most akkor ribancok a gésák vagy nem.

A film oktató jellegét alátámasztandó, a fő gésa több monológja is olyan, mintha a wikipédiából olvasna fel: A gésák nem kurtizánok… Hopp! Szóval nem, annak ellenére, hogy úgy viselkednek. Meg nem szerethetnek szabadon, a francba.

Időnként túl magasnak bizonyult a cipő sarka, és túl szorosnak a szüzesség, de jó pénzért azt is sikerült elveszíteni. Láttunk néhány szép képet, amikor nem, az azért volt, mert az esőcseppeket a virágszirmok sűrű hullása váltotta, majd gésakönnyek jöttek.

Volt egy világháború is, úgy mellékesen, mert az, hogy megerőszakolják az amerikai katonák, hozzátartozik egy gésa életéhez. Ahogy az is, hogy beleszeret valakibe, annak ellenére, hogy jelmezben meglehetősen frigidnek néz ki.

Olyan volt ez a film, mint az a bizonyos ‘Szépírógép’ aminek a karjait rángatva különböző regényeket lehet gyártani. Csupán figyelni kell, hogy hol fékezünk, hol adagoljuk az érzelmeket, hol kell sírni, hol kínlódni, meg egyáltalán kell-e.

•